Idén rendezte meg a gittegylet másodjára a címben említett társasjátékversenyt. Ez azonban nem a hagyományos értelemben vett verseny, azaz nem a játékosok versengenek egymással, hogy ki a legjobb társasjátékos, hanem a játékok vetélkednek egymással a gittegyleti tagok kegyeiért. Új, mostanság megjelenő társasjátékokat neveznek be a készítőik, amelyeket a gittegyleti tagok kipróbálnak, és véleményt mondanak róluk, különféle szempontok alapján. Amelyik játék ilyen módon a legtöbb pontot kapja, az úgy fog a boltokba kerülni, hogy a csomagolásán egy matrica jelöli: ez a játék a gittegyleti társasjátékverseny győztese. Kicsit a németországi Spiel des Jahres (Az Év Játéka) címhez hasonlítható a dolog, persze kicsiben.
Tavaly volt az első ilyen verseny, amelyen szintén részt vettünk. Akkor nagyon jó játékok voltak, észre se vettük, hogy elment a nap, mire minden játékot kipróbáltunk és értékeltünk. Éppen ezért jelentkeztünk az idei rendezvényre is, amelyre ma került sor.
Sajnos idén a tavalyinál sokkal kevesebb és kevésbé szórakoztató játékokat lehetett kipróbálni, ráadásul az öt benevezett játék közül egyet már tavaly is nevezett a készítője, így az nem szolgált az újdonság erejével. A maradék négy között volt egy önismereti játék, az szerintem tök érdekes volt, de csak azért, mert én alapból szeretem az ilyen pszichológiai izébizéket, érdekelnek a különböző önismereti tréningek, feladatok, meg régen jártam önismereti csoportba is, és azt is nagyon szerettem. Akit érdekel ez a téma, tényleg sokat tanulhat a játékból, és sok tanulságos dolgot tudhat meg a játékostársaitól is.
Amíg mi Vikivel ezt játszottuk, addig Biyadhoo másik két játékkal játszott. Utána hárman játszottunk még egyet, de az nem tetszett igazán. Mivel valahogy egyikünknek se volt kedve tovább ott ülni és a többi még ki nem próbált játék sem vonzott minket, még ebéd előtt leléceltünk.
Maga a kezdeményezés egyébként nagyszerű, és jó lenne ha hagyományt lehetne teremteni, de szerintem érdemesebb lenne ritkábban, mondjuk két- vagy háromévente rendezni ilyen versenyt, mert annyi idő alatt talán össze tud gyűlni elegendő új játék, amik között mindenki talál kedvére valót, amivel szívesen játszik és nem unja halálra magát. Persze arról fogalmam sincs, hogy a játékkészítőkhöz mennyire jut el a verseny híre, mennyire tudják, hogy nevezhetik ide a játékaikat. Mert hát az sem kizárt, hogy rengeteg új társasjáték készül évről-évre, csak épp a készítőiknek fogalmuk sincs róla, hogy van egy ilyen lehetőség, így nem is nevezik be a játékokat a versenyre.
Akármi is az oka, kár, hogy így alakult.
Read More