Blog

Múlt szombaton benéztünk a Culinaris-ba, már rég jártunk arra. Igazából nem akartunk venni semmit, mégis otthagytunk 4 ezer forintot :-) Vettünk különleges teát, egy Bogyólének nevezett vörösbort, egy újfajta tejfölt, meg még mittudomén már, hogy mit.

Igazából a tejföl az érdekes az egészben. Egy bizonyos Cserpes István gyártja, hót egyszerű csomagolásban, viszot kicseszett finom. Neki is álltunk megkeresni, hogy hol árulják még a Culinarison kívül. Pechünkre nem túl sok helyen, de az egyik ilyen hely elég közel van hozzánk. Mivel a tejföl ennyire isteni, gondoltuk, kipróbáljuk a többi terméküket is: vajat, joghurtot, tejet. Hát meg kell hagyni, nem csalódtunk abban sem. A magyar termékekkel kapcsolatos eddigi rossz tapasztalataink ellenére el kell ismerni, hogy ennyire finom tejtermékeket még nem ettünk. Nincs bennük tartósítószer, nincsenek kispórolva az alapanyagok, szóval teljesen rendben van. Igaz, hogy hamarabb megromlanak, de hát istenem, nem kell egyszerre sokat venni, és akkor mindig van friss finom cucc, amit enni lehet :-) Ma Viki is megkóstolta, hát odáig volt érte, meg hatszor vissza :-)

Biyadhoo ügyei is jól kezdenek alakulni, volt a héten egy interjún, ahonnan hétfőre ígértek választ neki.

Bent a munkahelyen kiderült, hogy idén először nem lesz karácsonyi gyárleállás, mert egy másik gyárban történt egy baleset, ami miatt leállt egy gépsor, és azokat a megrendeléseket, amiket ezen a soron gyártottak volna le, a magyar gyárnak kell megcsinálnia. Szerencsére nekünk, kölcsönzött munkaerőknek nem kell bemennünk a két ünnep között, úgyhogy továbbra is baromi boldog vagyok tőle, hogy nemtom hány év óta először nem dolgozom a két ünnep közt egyáltalán. Szerintem ilyen talán nem is volt, amióta dolgozom...

Ma meg Vikivel, Lacikával és Petivel Aquaworld-ben voltunk. Nagyon szuper volt, abszolút nem voltak sokan, úgyhogy nem nagyon kellett várakozni a csúszdáknál. Viszont szerintem nem fűtenek rendesen, vagy hidegebbre vették a vizeket, vagy nem tudom, de én fáztam, mint a kivert kutya :-(

Ja, és több hét után megjött az e-book olvasómhoz a hozzá való tok, amit ebayről rendeltünk. Így már tényleg olyan, mint egy igazi könyv, ki lehet nyitni meg be lehet  csukni. Rohadt jó, imádom!


Read More

 

Ilyenkor ősszel már mindig sötétben megyek haza, így volt ez tegnap is, fűszerezve némi esővel, amit különösen utálok. Nem is szoktam ilyen esetben felvenni a telefont, ha hívnak, kivéve, ha valaki fontos keres. Tegnap épp Biyadhoo csörgött rám menet közben, hogy beszéltem-e Krisztinával. Ő az a Krisztina, aki januárban síelni volt velünk a gyerekeivel (akik mellesleg Apámék keresztgyerekei), és aki egy házban lakik velünk. Mondom neki, nem hívott, de délután már beszéltem vele.

Hát kiderült, azért kellett volna hívnia, mert a házban az elsőn a 4 lakásból három beázott, és most próbálják kideríteni, hogy melyik fönti lakásból jön a víz, ezért szerettek volna bejutni hozzánk, hogy minálunk van-e a gond. Végül Ilus átment hozzánk, és megnyugodhattunk, mert nálunk nem volt semmi baj. Nem folyt semmi, nem ázott el semmi, szóval biztos nem tőlünk kapták a lentiek az égi áldást.

Mire én hazaértem, elég izgis állapotok voltak a házban: a lépcsőház fala is tök vizes volt, alul a 4 lakásból 2 olyan szinten beázott, hogy áram se volt náluk, és állt a víz a lakásban. A harmadik lakás is kapott a vízből, de nem olyan brutális módon, a negyedik, mialattunk levő lakás pedig teljesen száraz volt – ez is azt támasztja alá, hogy nem tőlünk jött a víz.

Kiderült időközben, hogy melyik szomszéd áztatott el mindenkit, és az is kiderült, hogy mennyire nem volt együttműködő a csávó. Felhívták, hogy haza kéne jönni, mert ázik három lakás is és meg kéne nézni, nem tőlük jön-e a víz. Ember válasza: hát ő erre most nem ér rá, majd úgy 2 óra múlva hazaér, de tőle biztos nem ázik senki. Aztán mikor 2 óra múlva hazament, kiderült, hogy elcseszte, mert igenis tőle ázott mindenki, és ha hazament volna akkor, amikor szóltak neki, sokkal kisebb kár érte volna azt a három szerencsétlen szomszédot.

Nem is értem, hogy lehet valaki ennyire, hogyismondjam, tahó… Ha csak a gyanúja felmerül, hogy áztatok valakit, az a minimum, hogy rohanok haza, hogy ha tényleg tőlem áznak, akkor mielőbb elzárjam a vizet vagy akármi. Csávókám meg elintézte annyival, hogy „hát bocsi”. Édes, nem?

Krisztina minden hűtenivaló cuccát felhozta hozzánk, nálunk fürödtek (mivel áram híján a kazán sem működött, így nem volt meleg vizük), cserébe viszont hozott finom bolognai spagettit vacsorára, meg egy üveg pezsgőt. Jól bekajáltunk és búfelejtés gyanánt bepezsgőztünk.

A pezsgőnél ismét bebizonyosodott, hogy eléggé kifinomult ízléssel rendelkezem: alapból utálom a pezsgőt, nem vagyok hajlandó meginni, de ez, amit Krisztina hozott, kimondottan ízlett. Utóbb kiderült, hogy a 7.5 dl-s üveg több mint 4 ezer forintba került. Fene a gusztusomat, hogy nekem is csak a bazi drága pezsgő jó :-)))

 


Read More

További bejegyzések