Évekkel ezelőtt rendszeresen jártunk tesztet iratni, szinte minden alkalommal ott voltunk, aztán több elnökségi választáson történt sikertelen indulást követően megszűntünk ilyen szorgalmasnak lenni, így most már csak akkor megyünk, ha nagyon nincs más, aki elmenjen és szépen megkérnek rá minket.

Meg is érkeztünk időben az Eötvös Gimnáziumba, a tesztírás helyszínére. A teszt előtt egy órával ún. agyműves foglalkozás van, amit az egyik gittegyleti tagtársunk szokott tartani. Úgy negyed órával kezdés után még nem volt ott senki... És egyáltalán, nem is jött senki, csak akkor kezdtek el szállingózni, amikor már közeledett a tesztírás kezdete. Úgyhogy az agyműves foglalkozást tartó kedves tagtárs ma délután teljesen feleslegesen bumlizott be az iskolába...

Végül az előre beregisztrált 28 ember közül megérkezett nyolc, és jött még két beeső, aki nem regizett, így volt összesen 10 tesztírónk. Legnagyobb meglepetésemre egyiküket ismertem is, az egyik kollégám volt az.

A mai proktor a gittegyleti közgyűlések levezető elnökeként elhíresült úriember volt, így legalább mulatságos előadásra készülhettünk. Hiába na, megvan az embernek a maga sajátos stílusa, amivel csak két dolgot lehet kezdeni: kiütést kapni tőle, vagy nagyon bírni. Én az utóbbiak közé tartozom szerencsére :-)

Szerencsére az előadást elég hamar lezavarta (van, aki másfél órát dumál a teszt előtt, ma viszont mndössze 35 perc volt), megírták az emberkék a tesztet, gyorsan összepakoltunk és jöttünk haza. Meg kellett ígérnem a proktor úrnak, hogy ha legközelebb tesztírást tart, akkor viszek neki az aznapi ebédből :-) Ott reklamált ugyanis, hogy ő éhes, és ha már olyan finom ebéd volt nálunk, amilyen (amúgy semmi extra, tojásosnokedli), akkor miért is nem vittem neki :-). Esküszöm, kiderítem, mikor tart legközelebb tesztírást és tényleg viszek neki kaját :-))))

Nosztaligikus élmény volt a tesztíratás. Az előadáson elmondandó dolgok felére már nem is emlékeztem, jó volt feleleveníteni az infókat, és hát nem utolsó sorban remekül szórakoztam :-)