Jó sok éve kezdtünk el főzőtt kávét inni, és elég érdekesen alakultak a kávéfőző választásaink, ezért jutott ezembe írni róla. 

Legelőször egy Nespresso gépünk volt, ilyen:

Nagyon szerettük, mert a Nespresso kávék tényleg szuperfinomak, viszont abban az időben (úgy 8-9 évvel ezelőtt) még nem volt olyan kávéfőző Nespresso-hoz, amivel tejes kávékat lehetett volna készíteni, illetve akkor még kizárólag az Operánál levő Nespresso butikban lehetett kávékat kapni (meg persze kiszállítással, de az meg drága mulatság volt akkoriban). Ezért aztán jött a Dolce Gusto korszak, ezzel a kávéfőzővel:

Egészen addig, amíg egyszer Biyadhoo-val be nem ültünk egy Frei Café-ba, és meg nem kóstoltuk a dohánykávét, amit pechünkre csak babkávé formájában lehetett kapni, így aztán ha Frei kávét akartunk inni, márpedig nagyon akartunk, akkor szükségünk volt egy rendes, darálós kávéfőzőre. Így aztán a Dolce Gusto utóda ez a szép méretes darab lett. Hatalmas előnye, hogy lehetett vele tejet gőzölni, és így isteni lattékat tudtunk készíteni vele:

Aztán tavaly márciusban elmentünk Martinique-ra, ahol a szállásunkon Tassimo kapszulás kávéfőző volt, és a szállásadó még kapszulákat is adott hozzá. Teljesen beleszerettünk, mondanom sem kell :) (Csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy Martinique nagyon inspiráló hely volt, itt döntöttük el ugyanis, hogy milyen autót akarunk, így Cukiság is ennek a helynek köszönheti a létét :)) Szóval Martinique után érkezett ez a kis szépség:

Nagyon szerettük, isteni kávékat főzött, viszont kész kálvária volt kapszulákat szerezni hozzá. Ugyanakkor a Dolce Gusto elkezdte felszívni magát, és megjelentek a kínálatban a Starbucks kávék, így aztán idén tavasszal visszatértünk hozzá, és szereztünk egy ilyen futurisztikus kinézetű masinát:

Akármilyen menőn néz is ki ez a kávéfőző, sokáig nem húzta nálunk, egészen tegnapelőttig bírta. Biyadhoo ugyanis a Sparban szembesült azzal, hogy a Nespressohoz milyen sokféle kapszula kapható: Starbucks, Costa, LQR, Frei (igen, dohánykávé is :D). Miután őszinte meglepődéssel felfedeztük, hogy van nekünk itthon tejhabosítónk, gyorsan véget ért a Dolce Gusto dicsősége, és Biyadhoo már szaladt is a boltba, hogy elhozza ezt a kis aranyost:

Így aztán a kör bezárult :D

Szereztünk egy nagy rakás kávét, ami még konyhai dísznek is felfogható :)

Amikor még a darálós kávéfőzőnk volt, elkezdtük észrevenni, hogy a Frei kávék már nem olyan finomak, mint korábban, mintha az aromát kispórolták volna belőle, vagy valami ilyesmi. Épp ezért kicsit szkeptikus voltam a kapszulás Frei kávével kapcsolatban, de tévedtem: a dohánykávé tényleg dohányillatú, és nagyon finom, a csokis málnakávéból pedig árad a málnaillat, és a fekete csoki íze :)

Kíváncsi vagyok ezek után, hogy legközelebb mikor, és mire cseréljük a Nespresso-t, de őszintén remélem, hogy ez egy jó pár évig várat még magára :)