Aki járt már nálunk, az tudja, hogy tele van a lakásunk növényekkel, mint - ahogy néhányan fogalmaztak - egy dzsungel. A növények viszont már csak olyanok, hogy hullatnak magukról mindenféléket, amit aztán nem győzünk napi rendszerességgel takarítani. Van nekünk egy jó kis elektromos seprűnk erre a célra, de pár hete a neten szembejött valahogy egy robotporszívó hirdetés. És ha már így alakult, elkezdtünk utánaolvasni a témának, és az eredmény az lett, hogy megérkezett hozzánk Mikrobi:

Nagyon kis cuki, első alkalommal lézerrel felmérte magának a lakást, és pontos térképet készített róla, szépen berajzolva a bútorok és egyéb tereptárgyak körvonalait. Azóta pedig a térkép alapján napjában kétszer felporszívóz mindent, mint a kisangyal. Telefonos applikációból lehet minden funkciót beállítani, meg lehet neki határozni no-go zónákat, ahová tilos bemennie, és akár távolról is vezérelhető a masina, szóval nagyon praktikus. Van felmosó funkciója is, de azt még nem használtuk, bőven elég nekünk a porszívózás. A növényhulladékokat, konyhában lehullott lisztet, morzsát és egyéb szemeteket (ld. később) gyönyörűen felszedi.

Itt persze még nem ért véget a beszerző körút. 1-2 hónapja előkerült egy mosó-szárítógép akció a neten, és szokás szerint ennek a témának is elkezdtünk utánaolvasni, illetve megkérdezni róla olyan ismerősöket, akik használnak szárítógépet. Akkor arra jutottunk, hogy nem túl sok olyan ruhadarabunk van, amit gépben tudnánk szárítani, így hát nem is kell nekünk szárítógép, meg amúgy sincs a mosógépünknek semmi baja. Időközben Biyadhoo tovább olvasgatott a témában, és sok olyan hozzászólást talált, ami szerint valójában sokkal több ruhadarab szárítható gépben, mint azt hittük. Innen aztán már nem sok kellett ahhoz, hogy elballagjunk az Euronicsbe vásárolni, és hogy megérkezzen legújabb házicselédünk, Mikrobi barátja, Görci :D

A hazaszállítás egy picit körülményes volt, mert csomagolással együtt kb 3 centin múlt, hogy nem fért be Cukiságba, így keríteni kellett egy kombi taxit, akivel hazahozattuk a kicsikét. A második emeletre már meglepően egyszerűen felrángattuk, onnan pedig szinte sétagalopp volt berakni a helyére és beüzemelni. A régi mosógépet becsomagoltuk Görci dobozába, és még aznap este Lacikáék elvitték. A csomagolóanyag nagy része hungarocel volt, ami természetesen szanaszét szemetelte a lakást. No de van nekünk egy Mikrobink, ráküldtük, és gyönyörűen feltakarított mindent. 

Aznap este már nem próbáltuk ki, de másnap rendkívüli ágyhúzás volt, csak azért, hogy megnézhessük, hogy működik, különösen a szárító funkció. Mondhatom, gyönyörűen mos, és sokkal csendesebb, mint a régi 7 éves gép volt. A szárítást még tanulni kell viszont: most alacsony hőfokon, de a lehető legszárazabbra szárítottam az ágyneműt, és így nagyon gyűrött lett a végére. Tanulság: valószínűleg elég lesz "szekrényszárazra" vagy "vasalószárazra" szárítani, és utána kivasalni. Legközelebb majd tesztelem :)

Most már tényleg komolyan elgondolkoztam rajta, hogy mégis milyen olyan ketyere létezik még, ami nekünk nincs, de lehetne? :D Minden nagyobb beszerzés után azt mondjuk ugyanis, hogy no itt a vége, most már tutira nincs szükségünk semmire, mert teljesen fel vagyunk szerelve okos és praktikus masinákkal, aztán persze mindig kiderül, hogy dehogynincs :) Ha megint így alakulna, majd természetesen elmesélem, addig is #staytuned