Még áprilsban megkaptuk a második covid-oltásunkat is, így már semmi sem akadályozott minket abban, hogy megint nekiinduljunk a világnak.

Április utolsó hetében Tenerifén voltunk, egy nagyon szuper RIU-szállodában. Ilyentájt már gyönyörű napsütéses idő van arrafelé, viszont elég hűvös szél fúj, így fürdeni nem tudtunk, de napozni már annál többet lehetett. Mivel Tenerifén jártunk már, így nem igazán kirándultunk, csak egyszer bementünk sétálni egyet Adeje városába, ami ilyen jól néz ki:

Mivel all inclusive ellátásban voltunk, így semmire se volt gondunk, valóban csak a lábunkat kellett lógatni, ami ilyen környezetben nem is volt túl nehéz :)

A szülinapomon is itt voltunk még, így életemben először nem idehaza ünnepeltük e jeles napot, egy isteni finom pezsgő kíséretében :)

Alighogy Teneriféről hazajöttünk, máris szembejött velünk egy Ryanair ajánlat Barcelonába június elejére, aminek nem lehetett ellenálllni, így hát vettünk is két jegyet potom 20 ezer forintért. Igenám, de azzal kellett szembesülnünk, hogy Spanyolország szárazföldi részén nagyon vállalhatatlan szállásárak vannak már előszezonban is. Egy TUI-hírlevél által inspirálva kezdtünk el hát utazások után nézelődni, és így jött az ötlet, hogy dobjuk ki azt a Ryaiar-jegyet, és menjünk el inkább Törökországba. Ide amúgy se kell semmi extra a beutazáshoz, köszönhetően a kétoldalú megállapodásnak a védettségi igazolványok elfogadásáról. Volt egy csomó budapesti indulású ajánlat is, de az a hotel, ami igazán tetszett nekünk, csak bécsi indulással, egy német utazási irodánál volt elérhető. Le is foglaltuk az utat annak rendje s módja szerint, és néhány órán belül meg is kaptuk az összes voucher-t, repülőjegyet és minden hasznos információt, telefonszámot, amire szükségünk lehet. Vártuk nagyon az utazást, mert egy szuper, vízi vidámparkkal is rendelkező szálloda volt a cél, a Dream World Palace.

Az utazásnál rendben ment minden, még a Bécsbe történő kijutással se volt semmi probléma. Antalyában a repülőtéren várt minket az utazási iroda képviselője, meg is kaptuk a papírjainkat és ott várt minket a busz is a transzferhez. Igenám, de amíg vártuk, hogy a többi utas megérkezzen, akik velünk egy busszal jöttek volna, észrevettük, hogy a papíron, amit a reptéren kaptunk, nem Dream World Palace, hanem Dream World Aqua szerepel szállásunkként. Nosza, irány vissza az utazási irodás emberhez, hogy hát ez itten micsoda. Hosszas, legalább félórás telefonálgatás után kiderítették, hogy az a gond, hogy a Dream World Palace nem nyitott még meg, így oda nem tudnak vinni minket, és ezért önhatalmúlag fogták, és átraktam minket az Aquába. Namost tudni kell, hogy a Dream World szállodák közül (összesen négy van belőlük) éppen az Aquának a legrosszabbak az értékelései a Tripadvisoron, ezért nagyon nem szerettünk volna ide kerülni. Csakhogy ekkor már péntek este 7 óra volt, amikor se Törökországban, se Németországban nem lehetett semmilyen illetékest elérni, így végül nem maradt más választásunk, mint elmenni a "helyettesítő" szállodába, és reménykedni, hogy a helyi idegenvezető tud majd nekünk szerezni valamilyen jobb szállást, ahogy azt a repülőtéren megígérték. Természetesen az idegenvezető nem tudott intézni nekünk semmit, így majd most, hogy hazajöttünk, kezdhetünk levelezni a német irodával egy kis kompenzációét. 

Végül egyébként annyira rossz helyünk nem volt itt sem, sőt, mutatom mindjárt, hogy milyen szép helyen voltunk. A szállodával magával valóban semmi probléma nem volt, tisztaság volt, fertőtlenítettek rendesen, az ellátással se volt semmi gond, csak hát a kiszolgálás... A covid miatt a svédasztal nem úgy működik, mint rendesen: kint vannak az ételek, viszont a vendégek számára nem elérhető módon, és  a személyzet teszi a tányérra az ételt, amit kér a vendég. Csakhát nagyon sok esetben, különösen reggelinél, hosszú perceket kellett várni, amíg előkerült valaki, aki adott nekünk két szelet sajtot vagy egy kis salátát. Elég idegesítő volt. Az is nagyon fura volt, hogy angolul szinte senki nem beszél normálisan, itt mindenki németes, úgyhogy volt szerencsém kicsit gyakorolni a németül való beszédet. Az elején, mikor a reptéren kellett veszekedni, még nagyon nem ment, egyetlen hibátlan mondatot se sikerült elmondanom, de pár nap után egész jól belejöttem :)

Mivel alapvetően azért megyünk nyaralni, hogy jól érezzük magunkat, így nem hagytuk elrontani a kedvünket most sem. És akkor jöjjenek a megígért képek végre :)

A fenti térképen lehet látni, milyen nagy ez a komplesum, és mennyi minden van benne, többek között csúszdák is. Egyik nap kipróbáltuk ezeket is, de bizonyára már öregszem, mert őszintén szólva annyira nem kötött le a dolog :) Ami viszont nagyon tetszett, hogy a számtalan medence között van egy, ahová csak felnőttek mehetnek, ez az úgynevezett Ruhezone, vagyis pihenőzóna. A szeméyzet egyébként meglepően szigorúan vette az adults only szabályt, ha valaki gyerekkel telepedett le a medencéhez, azonnal jöttek, és elküldték. Így itt valóban csend és nyugalom volt, lehetett pihenni, olvasni békében.

Összességében ismét jót nyaraltunk, aztán most, hogy már itthon is nyár van, maradunk a fenekünkön egész szeptemberig :) Birtokba vesszük a teraszunkat, ott kint fogunk főzőcskézni, napozni, pihengetni egész nyáron. Aztán szeptemberben pedig irány ismét a földi paradicsom :)