Amióta kitört 2020. elején a koronavírus-járvány, nem jártunk Amsterdamban, pedig előzőleg minden évben meglátogattuk a barátainkat. Idén végre ismét sikerült, hiszen most Európán belül gyakorlatilag semmilyen utazási korlátozás nincs, nem kell se teszt, se oltásigazolás, se semmi egyéb, pont úgy lehet utazni, mint a COVID előtti időkben, az egyetlen dolog, hogy a repülőgépen még mindig kell maszkot viselni. Egyébként ez a nagy lazaság látszik is, a repülőtéren olyan tömeg volt, amilyet az elmúlt két évben sosem láttam, és Amsterdamot is úgy tűnik, hogy ismét birtokba vették a turisták.
Idén ráadásul olyan szerencsésen sikerült időpontot választani az utazásra, hogy éppen nyitva volt a holland királynő virágoskertje, a Keukenhof. Jó tíz évvel ezelőtt jártunk már itt, akkor is csodaszép volt, de most valahogy még lenyűgözőbbnek találtam. Elképzelni is nehéz, hogy ebben az egyébként nem kicsi parkban és a benne levő néhány pavilonban összesen hány millió szál virág (többségében tulipán, jácint és orchidea) található, de az biztos, hogy rengeteg, és hatalmas munka van amögött, hogy ilyen fantasztikusan néz ki az egész.
A tulipános pavilonban több száz féle túlipánt láttunk, szerintem amilyen tulipán itt nincs, az nem is létezik :) Az alábbi képek csak ízelítőként szolgálhatnak, az összes virágot képtelenség lenne megmutatni:
A tulipános pavilon után átsétáltunk egy másikba, itt is szebbnél szebb virágokat és installációkat láttunk, nézzétek csak:
A harmadik pavilonban pedig csak orchideák vannak, de hogy milyenek.... olyan színekben pompáznak, amiről elképzelni sem tudnám, hogy lehetséges :)
A pavilonokon kívül a külső park is meseszép:
Mint a képeken is látszik, csodaszép, napos időnk volt, így egy szuper délutánt töltöttünk itt.
Másnap Amsterdamban róttuk le a "kötelező kört", elmentünk a kedvenc helyünkre, a Vondelparkba, meglátogatni kedvenc madárkáinkat, a nílusi ludakat. Ezek a madarak tudomásom szerint Európán belül itt Hollandiában élnek egyedül, így mindenképp ide kell jönni, ha látni szeretnénk őket :) Találkoztunk egy egész családdal, papa, mama és kisludak. A kicsik is meglepően szociálisak voltak, simán elvették kézből a kenyeret. Igen, tudom, a vízi madaraknak nem szabad kenyeret adni, nem is kaptak sokat, egyetlen szeletet osztottam szét a sok madár között.
Miután a ludacskák jólllaktak, átsétáltunk a Blue Amsterdam kávézóba, amely egy bevásárlóközpont legfelső emeletén található, magasan a város felett. Köralakú a kávézó és a külső fal az gyakorlatilag üvegből van, így az egész városra gyönyörű kilátás nyílik. Nem utolsósorban pedig finom kávét és brownie-t adnak, sőt, Biyadhoo szerint a sör is remek :D
Ezzel nagyjából véget is ért volna amsterdami látogatásunk lényege, azonban volt még egy fontos momentum, amiről itt kell beszéámolnom. Már hetekkel ezelőtt felfedezte Biyadhoo, hogy újabban lehet kapni hőszivattyús mosó-szárító gépeket, amire én (természetesen) azt mondtam, hogy felejtős, most vettünk ilyen gépet másfél éve, nem fogjuk lecserélni. Ámde a barátainknál Amsterdamban éppen most romlott el a szárítógép, és ők is hőszivattyúsat vettek helyette, így nálunk is ismét előjött a téma. A forgatókönyv a szokásos: Filitheyo tiltakozik, Biyadhoo nem hagyja magát. Végül persze mi is megvettük a kombinált mosó-szárító gépünket, amit tegnap hoztak ki, ő volna az:
Ma ágyneműt mostam és szárítottam vele, és persze rögtön rájöttem, hogy igaza volt Biyadhoo-nak, valóban meg kellett venni ezt a masinát. Csodaszépen mos, és a szárítás után is alig látszott pár gyűrődés az ágyneműn, szóval hatalmas a boldogság. Holnap törölközőmosás és -szárítás a program, jövő héten pedig a napi ruhák jönnek sorra. Amit eddig láttam a gépből, az alapján nem lesz itt gond semmivel, sőt. Lélekben már most készülök a leszúrásra, amit a fodrászunktól kapok majd, mikor legközelebb jön hozzánk hajat vágni. Ő ugyanis már régen tudja, hogy műszaki cikkek ügyében nem szabad Biyadhoo-val ellenkezni, mert úgyis ő mondja a tutit :D Megint hallgathatom majd tőle, hogy "mi a csudának kelllett neked tiltakozni" :D És tényleg, valóban felesleges volt, de én már csak ilyen vagyok :D :D
