Ez a covid még mindig nem igazán akarja, hogy normálisan lehessen utazni, így továbbra sem olyan egyszerű utazgatnii össze-vissza. Az eredetileg februárra tervezett utazásunk ezért aztán kicsit előrébb tolódott, nevezetesen január 9-re. Szó se róla, jó volt ez így is, mert így zárás után közvetlenül indultunk, de azért kicsit sajnáltam, hogy a házassági évfordulónkon nem lehettünk ott Maldívon, mint tavaly.

Ez alkalommal egy újabb szigetet "hódítottunk meg", nevezetesen Malahini Kuda Bandost. Ez eg egészen kicsike sziget, mindössze tízpercnyi hajóútra Malétól. Szinte teljesen kör alakú, és ha az ember nagyon siet, akkor 10 percnél is kevesebb idő körbesétálni :) Itt azonban nem érdemes sietni sehová, úgyse maradunk le semmiről :)

Malahini kevésbé "fancy" sziget, mint például Paradise Island, ahol tavaly augusztusban voltunk, de kb. fele annyiba is kerül. Amit viszont nagyon szerettem benne, hogy kicsit vadregényes, látszik, hogy a növényzetet itt nem telepítették, hanem meghagyták úgy, ahogy kialakult, csak annyira nyúltak hozzá, amennyire muszáj. Nézzétek csak, mennyire szép:

 

Két bár és egy étterem van a szigeten, mi a kisebbik bár közelében laktunk. Nagyon jó volt, mert egyrészt ezen a részen kevesebben voltak, másrészt az esti bulik hangjait se hallottuk, mert ezek a programok mindig a fő bárnál voltak. Kertre néző szobaánk volt, nagyon hangulatos környezetben, nagyon szerettük:

A szigeten volt öt papagáj, közülük kettővel, Coco-val és Zoey-val egészen jó barátságba kerültünk néhány nap után.

Coco fiú, Zoey pedig lány, ennek megfelelően folyton szekálták egymást, nem semmi lármát csapva közben :) Amikor viszont jó hangulatban voltak, akkor simán ráültek a kezünkre. 

Egy ekkorka kis szigeten nem is lehet mással tölteni a napokat, mint ami nekünk a legkedvesebb: napozás, fürdés, evés-ivás, olvasás, lazítás :) Egyik nap elmentünk egy sznorkelezős kirándulásra, ahol azt ígérték, hogy sok szirticápát fogunk látni. Így is volt, tényleg jöttek szép számmal, de nem csak ők, hanem mindenféle színes halacskák is. Egyébként közvetlenül a szigetünk mellett is lehetett sznorizni, ott is voltaak halacskák, és néha lehetett látni egy-egy kis cápát is. Amikor pedig éppen nem pancsoltunk, akkor ez volt a mi kis birodalmunk:

A kaja itt nem volt annyira tökéletes, mint amit más resortokon megszoktunk, mert túl sok helyi ételt készítettek, viszont az indiai konyha nekünk nem a kedvencünk. Ezzel együtt sosem maradtunk éhen, sőt :) Viszont a látvány, amiben az étteremben ülve részünk volt, kárpótolt mindenért:

Ilyen körülmények között sejthetitek, hogy villámgyorsan elrepült a 12 nap, és szokás szerint nem igazán akaródzott hazajönni. Maléban a reptéren készítettünk még egy búcsúképet, az új installációval, ami büszkén hirdeti, hogy 2020-ban a Maldív-szigetek volt a világ vezető desztinációja:

 

Hazafelé jövet aludtunk egy éjszakát Dubaiban a reptéren egy szuper kis hotelban, aminek a hatalmas előnye abban rejlik, hogy a CSRA zónán belül van, vagyis nem kell az utasoknak belépniük az Emirátusokba ahhoz, hogy bejussanak a hotelba. Amúgy ide nem is engednek be másképp, csak ha van érvényes beszállókártyád, ami bizonyítja, hogy egy napon belül elhagyod a repteret.

A dubai reptér 3-as termináljának négy része van, mi a C részben voltunk, itt volt a hotel is. Egy hídról csináltuk az alábbi két fotót a híd két oldaláról. Az egész, ami ezen a két képen látszik, mind a C terminál.... Lehet gyalogolni rendesen, ha az ember szeretne kicsit vásárolgatni, vagy ha a gépe valamelyik szélső kaputól indul :)

Így, hogy volt szállásunk éjszakára, nem úgy érkeztünk haza Budapestre, mint akit agyonvertek, hanem kellemesen kipihenten.

A szuper nyaralás után arra jöttünk haza, hogy valamilyen ismeretlen oknál fogva a nappaliban elkezdtek feljönni a csempék. Egyesek szerint azért, mert túlságosan levettük a fűtést, amíg elutaztunk, és túl gyorsan hűlt ki a padló, mások szerint az az enyhe földrengés okozhatta, ami épp akkor volt, mikor mi nem voltunk itthon. Sosem tudjuk már meg, hogy mi történt, az viszont biztos, hogy 51 db csempét kellett felszedni és újra lerakni, mindezt nagyon vigyázva, hogy ne törjön el lehetőleg egy sem, mert csak néhány tartalék csempénk volt.

Szerencsére kedvenc sógorom és sógornőm nagyon pengék az ilyesmiben, így jöttek, és egy nap alatt rendbeszedték a nappalinkat :)

A fugázás viszont már Biyadhoo-t dicséri, aki most már ilyen képességekre is szert tett :D Sose fugázott még életében, de szerencsére tele van a net idevágó videókkal, meg sógornőm is segített facetime-on keresztül, hogy mit hogyan, szóval sikerült megbírkózni a feladattal, nem is akárhogyan, mert a végeredmény nagyon szép lett.

Ez persze még nem minden: hazajöttünk, majd másnap megadta magát a hűtőszekrény. Vasárnap, mikor máskor. Hát irány az Euronics, vegyünk másikat. Ez a kis szépség lett a befutó:

Az egy dolog, hogy side-by side, és kívülről csak ugyanakkora, mint a régi volt, belül viszont sokkal több hely van benne, van neki úgynevezett ajtó-az-ajtóban funkciója. A jobboldali rész a normál hútő, és a nagy ajtó felső részében van egy külön kis ajtó, amin keresztül a gyakrabban használt dolgokhoz, pl. innivalóhoz könnyen hozzá lehet férni. Mivel nem az egész hűtőt nyitogatod, így sokkal energiatakarékosabb. Nagyon bánatos voltam, mikor a régi elszállt,  de most már nagyon örülök, hogy van ez az új, imádjuk mind a ketten :)

Gondolom, azt hinnétek, hogy most már végre befejezem, mert elmeséltem mindent. Hát nem. Múlt hét pénteken reggelre kipusztult a kazán. Az idei tél eddigi leghidegebb napján. Hatalmas kihívás volt szerelőt találni, aki hajlandó is volt velem szóbaállni, és még aznap ki is tudott jönni. Végül kijött egy csávó, aki megállapította, amit már Biyadhoo is tudott, hogy a vezérlőpanel romlott el. Elvitte némi kis előleg fejében azzal, hogy vagy megjavítják, ekkor olyan 90 ezer forint körül lesz a javítás és a visszaszerelés, vagy szerezniük kell újat, de az mindenestül olyan 130 ezer forint lesz Oké, nem baj, csináljátok, csak gyorsan, mert ez a se fűtés, se melegvíz állapot nem sokáig tartható. 

Még aznap este kiírtam facebook-ra egy panaszkodós posztot a témában, és nem tellett bele negyed óra, valaki javasolta, hogy a jófogáson nézzük meg, ott árul valaki ilyen típusú kazánhoz mindenféle alkatrészt. Biyadhoo fel is hívta rögtön az embert, aki mondta, hogy persze, van neki ilyen panele, már lehet is menni érte Fótra, 28 ezer forintba kerül. Biyadhoonak se kellett több, már indult is. Egy szó mint száz, egy tízperces szerelést követően estére lett fűtés is és melegvíz is. Meg nagy boldogság :D Az előlegünk egy részét, ami a kiszállási díjon felül van, még vissza kell szerezni attól a nagytudású szerelőtől, de ez már a kisebbik baj.

Ezek után az már csak hab volt a tortán, amikor múlt vasárnap, a kazánszerelés után két nappal, szétesett a konyhai vízcsap :) Egy csapcsere Biyadhoo-nak már csak ujjgyakorlat volt a fentiek után :D

Most viszont minden rendben van, működik, és nagyon remélem, hogy egy jó darabig ez így is marad :)