Erre az évre azt találtuk ki, hogy nálunk legyen gittegyletes szilveszteri buli, sok társasozással, igény esetén főzőcskézéssel. Szép számmal jelentkeztek is az Mberkék, végül velünk együtt 20-an vagy 21-en lettünk. Igazság szerint emlékezetből 20 embert tudok összeszedni, de tisztán emlékszem, hogy este még 21-en voltunk. Nem tudom, ki az az egy valaki, aki nem jut eszembe, így ezúton is elnézést kérek tőle, hogy nem hagyott nyomot félig másnapos agyacskámban a jelenléte...
Este 6 körül kezdtek szállingózni a népek, és egyből kezdődtek is a társasjáték partik. Menet közben mintegy véletlenül kinyílt két üveg whisky, egy Bailey's, némi sör, bor, Bacardi Breezer és pálinka. Na jó, tonik, cola és üdítő is nyílt mellé, csak nem olyan nagy számban. Sejthető, hogy így a hangulat hamar a tetőfokára hágott, de szerencsére annyira senkinek se volt "jó", hogy ne tudjon a játékra koncentrálni. Igazából meg sem tudom mondani, hogy pontosan mit csináltunk este 6 és éjfél között, de egyszer csak azon kaptam magam, hogy bekapcsoltuk a tévét, és szól a Himnusz, vagyis éjfél van. Miután meghallgattuk, Ricsi a kezembe nyomott egy műanyag poharat tele finom pezsgővel. Koccintottunk mindenkivel, aztán folytatódott a játék. Időnként kimentünk az erkélyre a jéghidegbe tűzijátékozni, aztán vissza társasozni. Nofra fáradhatatlanul próbált leitatni (na jó, nem csak engem, magát is), miközben vele és Andival megállás nélkül hülyeségeket beszéltünk :-)))) Nem is tudom, mikor nevettem ennyit utoljára, de itt kb mindenről mindig eszünkbe jutott valami vicces. Az erkélyen egyébként kimondottan jól jött a társaságuk, mert mindketten elég magas, termetes emberek, így én a kis 160 centimmel közéjük állva nem fáztam egyáltalán :-))
Egyszer csak Ricsi nekiállt virslit főzni, amit marha gyorsan elpusztítottunk, majd úgy éjjel 2-3 körül előkerült a csoki fondue, meg némi banán, aminek szintén már csak múltja volt, jövője nem nagyon. A társasozást ekkor már abbahagytuk, csak beszélgettünk, meg időnként tűzijátékoztunk. Aztán úgy 4 - fél 5 fele elkezdtek hazaszállingózni az emberek. Biyadhoo is kiütötte magát valami jófajta Pepsi Cola-val, úgyhogy ő is bedőlt az ágyba. A következő kép, amire emlékszem, hogy négyesben ücsörgünk Vikivel, Nofrával és Sutyival a leharcolt nappaliban, majd Nofra egyszer csak felpattan és nekiáll pakolászni, szemetet összeszedni, satöbbi. Vikvel együtt nagyon szerettünk volna segíteni neki, de hát sajnos-sajnos már nem voltunk olyan állapotban, hogy ezt meg tudjuk tenni. Nofra leitatási kísérletei egyébként egész jól sikerültek, mert voltam szíves összeinni pár dolgot (számoljuk csak össze: Bailey's, Bacardi Breezer, citromos sör, pezsgő, vörösbor - úristen, ezt még elmondani is sok(k) :-)), amitől nem voltam biztos benne, hogy a csoki fondue és az előtte elfogyasztott virsli ott is marad, ahová eredetileg bement. Miután a díszes társaság elé tártam ezirányú problémámat, Sutyi kizárólag amiatt aggódott, hogy a kabátja (ami nem mellékesen éppen mellettem volt a kanapén) túlélje. Mázlija volt, ugyanolyan tisztán vehette fel, mikor hazament, mint ahogyan érkezéskor levette.
Ez így ment úgy reggel 7-ig, amikor is Nofra egy hirtelen ötlettől vezérelve lelépett (pedig ő volt az egyetlen, aki ittalvásra készült: hálózsákkal, miegyébbel felszerelkezve érkezett), aztán rá úgy negyed órára Sutyi is hazament. Őt ma még állítólag viszont látjuk, mert itt hagyta a kocsiját és elméletileg eljön majd érte.
Miután mindenki hazament, mi is bezuhantunk Vikivel az ágyba, és aludtunk, egészen úgy délután 3-ig. Hát, nem volt egyszerű felkelni, mert elég erősen másnap volt :-) Egy kis reggeli, meg a megmaradt romok eltakarítása jót tett, most már egészen embernek érzem magam. Még a ránk maradt virsli egy részéből gyártott vacsorát is megettem, és most már kezdem úgy érezni magam, mint egy átlagos hétvégi napon.
Köszi mindenkinek a jó hangulatú bulit! Idejére sem emlékszem, mikor volt utoljára, hogy reggelig fent voltam egy party kedvéért, de most érdemes volt!
Read More