A legutóbbi bejegyzésemben már előrevetítettem, hogy hamarosan megint megyünk valahová :) Nos, ez a hamarosan egész pontosan az előző hétvégét jelentette, amikor is, a zárás végeztével tettünk egy kis hétvégi kirándulást Máltára. Ilyentájt ott még remek idő van, és a Ryanairrrel egészen jó áron el lehetett repülni. Péntek este mentünk, és vasárnap este már jöttünk is haza, szóval nem volt hosszú utazás, de amit látni szerettünk volna Máltából, azt így is meg tudtuk nézni. 

Pénteken késő éjszaka (pontosabban szombaton kora hajnalban) érkeztünk meg, ekkor már csak bedőltünk az ágyba és aludtunk. A szállásunk egyébként kicsit szocreál kinézetű volt, nekem a csillebérci gyermektábort juttatta eszembe, de arra, hogy két éjszakát ott töltsünk, tökéletes volt.

Már indulás előtt kitanultam a máltai buszközlekedést, ám végül erre nem volt szükség, mert egy car sharing szolgáltatással közlekedtünk. Ez azért is jobb volt, mint a busz, mert így sokkal gyorsabban, több helyre el tudtunk menni, és mivel hárman voltunk ez alkalommal, így még olcsóbb is volt, mint ha buszoztunk volna.

Szombat reggel felkerekedtünk, és elautóztunk Marsaxlokk-ba, ami egy Málta déli részén található kis halászfalu. Egy kolléganőm javasolta, hogy menjünk el ide, mert nagyon hangulatos, és igaza volt, tényleg cuki is kis hely:

i

Itt ennél több látnivaló nem igazán volt, így még ebéd előtt visszakocsikáztunk St. Julian's-be, ahol a szállásunk volt. Megebédeltünk, aztán, mivel napos, meleg idő volt, lazítottunk egy kicsit a medencénél.

Ezt viszonylag hamar meguntuk, mert a víz nagyon hideg volt, és amiikor már nem sütött nap, akkor elég hűvös is lett. Így aztán ismét felkerekedtünk, hogy sétáljunk egyet a környéken.  St. Julian's ről tudni kell, hogy itt van Málta bulinegyede, amit egyébként éjszakánként meg is tapasztaltunk, mert a csukott ablakon keresztül is remekül hallottuk a szórakozóhelyekről kiszűrődő zenét, valamint láttuk a fényreklámok fényeit :)

Lesétáltunk a tengerpartra is, de a víz itt is elég hideg volt, és többen voltak, mint amit a mi tömegiszonyunk még képes elviselni, így aztán gyorsan továbbálltunk :)

Vacsora után még egyszer kinéztünk a városba, este is egész hangulatos.

Korai lefekvés és egy nagy alvás után másnap  az időjárás-előrejelzéssel ellentétben szép napos reggelre ébredtünk, így gyorsan összekaptuk magunkat, kijelentkeztünk a hotelből és irányt vettünk a főváros, Valletta felé. Sikerült az óvároshoz nagyon közel leparkolni, és végül mielőtt megjött az eső, elég sok mindent meg tudtunk nézni. Szerencsére a látnivalók nagyon közel vannak egymáshoz, párszáz méterenként lehet találni valami érdekeset:

Ez a máltai parlament épülete:

Ilyen sétálóutcákból áll az óváros nagy része:

Egy meggyilkolt újságíró emlékhelye:

A könyvtár:

Az elnöki palota:

Egy helyi forradalom emlékműve:

Kilátás:

A Barrakka Gardens park:

A sétánknak ebben a parkban vége is szakadt, mert mire lesétáltunk a tengerpartra, megjött az eső, nem is akármilyen. Szerencsénkre éppen egy lovaskocsi parkoló (!) mellett jártunk ekkor, így gyorsan beszaladtunk a tető alá, ami persze rengeteg helyen beázott, és nem mi voltunk az egyetlenek, akik ott kerestek menedéket, szóval észnél kellett lenni, hogy hová álljunk :) Mivel ekkor még dél sem volt, a repülőnk pedig este fél 6-kor indult, valami program után kellett néznünk. Olvastuk, hogy Bugibbában van egy akvárium, gondoltuk, itt az ideje, hogy megnézzük, ez tökéletes eső-programnak ígérkezett. 

Biyadhoo bevállalta a ronggyá ázást annak érdekében, hogy szerezzen egy autót, és végül az út elég hosszúnak bizonyult ahhoz, hogy az elázott ruhája a fűtött kocsiban teljesen megszáradjon, mire megérkeztünk a célunkhoz. 

Bugibba hasonlóan hangulatos hely, mint más települések itt Máltán.

Az akváriumban pedig nagyon szép halakat, rájákat és egyéb jószágokat láttunk:

Mire itt végeztünk megint szebb idő lett, és meg is éheztünk, így hát kerestünk egy helyet, ahol ebédelhetünk. Biyadhoo kileste a neten, hogy nem túl messze van egy Hungry Cow nevű hamburgerező, aminek nagyon jó értékelései vannak, és nem is túl drága. Mivel eddigre már eléggé elfáradtunk a sétálástól, nem kimondottan élveztem, hogy még vagy egy kilimétert kellett gyalogolni, de utólag kiderült, hogy minden lépést érdemes volt megtenni, ugyanis itt kaptunk életünk egyik, ha nem "a" legfinomabb hamburgerét.

Ebéd után pedig már tényleg nem volt más hátra, mint keríteni egy autót és kimenni a repülőtérre. 

Gyorsan eltelt ez a hétvége, fárasztó is volt, de nagyon jól éreztük magunkat, és sok szép dolgot láttunk.