Érdekes volt ez az idei karácsony, már maga a szenteste is, mert ugye kedves szüleim még mindig (és olybá tűnik, hogy véglegesen) nem összeereszthetők. Ennek folyományaként anyámmal délben, ebéddel egybekötve karácsonyoztunk, apámékkal meg este, ahogy azt már évek óta megszoktuk. Idén valahogy végre nem az ajándékfelhalmozásról szólt a karácsony, hanem arról, amiről valójában kellene, hogy szóljon, bár ez a része egy kicsit meghatóbbra és sírósabbra sikeredett, mint kellett volna. De legalább emlékezetes szenteste volt.

25-én Viki volt itt, akit hónapok óta nem láttunk. Próbáltunk beszélgetni vele, hogy mi és miért   van úgy, ahogy van, de nem mentünk vele messzire. Nem a legjobb érzés, hogy egy ostoba félreértés  (vagy szándékos sz.rkavarás?) miatt van haragban velünk, de mit tegyek, jobban nem tudom bizonyítani az igazamat.  Csak bízni tudok benne, hogy idővel változnak a dolgok - ha szerencsénk van, akkor jó írányba. Az viszont megintcsak pozitív élmény volt, hogy a szokásos kockulás helyett több órán keresztül társasoztunk. Délután meg még  átmentünk Noémiékhez karácsonyozni.

26-án apámnak van a születésnapja, így ekkor ismét náluk voltunk ebédelni. Ez a nap is jó hangulatban telt. Szerencsére apám napról napra jobban néz ki, nagyon szépen összeszedte magát, és szuper jó hangulata is van. Az év első 2/3-a nem igazán az ő ideje volt, de nagyon boldog vagyok, hogy most ennyire jó bőrben van!

Tegnap már kicsit társadalmi életet is éltünk, mert tegnap este volt a gittegyleti karácsonyi buli. Biyadhoo, Gergő és Szaki szervezték. Közös svédasztalos vacsora volt, illetve fellépett Hajnóczy Soma bűvészvilágbajnok, aki minden idők legfiatalabb, ilyen címet elnyert bűvésze. A bemutató után három gittegyleti tagtárs színdarabját láthattuk, hát... khm... inkább hagyjuk :-) Mindezek után már csak beszélgettek az emberek, aminek úgy éjjel fél 1 felé végetvetettek a szervezők, és szépen hazament mindenki.

A tegnapi nap amúgy nem az én napom volt. Mivel Biyadhoo-nak hamar oda kellett mennie a rendezvényre az előkészületek miatt, én elhatároztam, hogy elintézek addig pár dolgot a városban, többek között kiváltom a jövő évre érvényes sportkártyámat, merthogy most már nagyon-nagyon időszerű visszamennem tornázni. Közben apámékkal megegyeztem, hogy este ők elvisznek a buliba, hogy ne kelljen két kocsival mennünk. Gondoltam, két óra elég lesz, hogy mindent elintézzek, de hát nagyot tévedtem. Mikor odaértem a sportkártyásokhoz, már tisztán látszott, hogy ott fogok megöregedni, olyan iszonyat sokan voltak. Sorbanállás közben jöttem rá, hogy ez is igen tisztelt kormányunknak köszönhető, akik megszüntették, hogy jövőre egészségpénztárból lehessen sportbérleteket vásárolni. Ezért aki élt és mozgott, az mind ott állt sorba, hogy még az idén, egészségpénztárból vehesse meg a sportkártyáját. Nem elég, hogy nagyjából két órát töltöttem eme szent helyen, de még a drágalátos OTP is megszívatott. Ugyanis gondosan utánanéztem, hogy az én egészségpénztári kártyámmal is lehet itt fizetni. Minden lehetséges fórumon meggyőződtem erről, és tökéletes felkészültségem biztos tudatában, másfél órás sorbanállás után mikor odaadom a csajnak a kártyát, hogy lehúzza, közli a POS terminál, hogy elutasítva - tiltott tranzakció. Ekkor jött rá a csajszi, hogy már ez előfordult mással is, merthogy az OTP, aki a POS terminált üzemelteti, úgy hiszi, hogy nincs az én egészségpénztáram meg eközött a cég között szerződés a kártyaelfogadásra. Állítólag már elfaxolták az OTP-nek a szerződést, de ennek ellenére nem működött a dolog. Úgyhogy kénytelen voltam meghitelezni nekik több mint 90 ezer forintot, aztán most reménykedhetek, hogy az EP majd visszafizeti. Ezzel a bohóckodással elment annyi idő, hogy közben apámék lemondták a fuvaromat, mert nekik is dolguk volt és nem értek rá megvárni engem. Sebaj, megyek kocsival, gondoltam, nem baj az. Hazajöttem, még ki kellet vinnem a kukákat az utcára, hogy ma reggel elvigyék a szemetet, aztán gyors fürdés, cipőpucolás (persze a fél lakást összekentem cipőkrémmel), sminkelés (miután a sminkesdobozom teljes tartalmát szétszórtam a fürdőszobában), öltözés, és végül este 6 helyett 7 után nem sokkal már meg is érkezetem a gittegyletes bulira. Az a szenvedés, amit előadtam készülődés közben, kísértetiesen hasonlított Mr. Bean bénázásaira, úgyhogy a végén már csak röhögni tudtam saját magamon :)

Holnapra elterveztük, hogy kimegyünk apámékkal Eplénybe síelni, de hát olyan meleg van, hogy esély nincs rá. Javasoltuk, hogy menjünk el akkor ide Bécs mellé, az sincs vészesen messze, de apámnak nem tetszett az ötlet, úgyhogy síelés lefújva. De legalább felpróbáltam a sínadrágomat és örömmel konstatáltam, hogy még nem híztam ki :)  Úgyhogy végül síelés helyett Aquaworld-özni fogunk holnap. Csodák csodájára apámék is jönnek velünk, kíváncsi vagyok, hogy fog tetszeni nekik...

30-án pihi, 31-én meg gittegyletes szilveszteri buli nálunk. Egyelőre 8-an vagyunk, talán sokkal többen nem leszünk, és nem szedjük majd ízekre a lakást :)

Holnap Aquaworld után még mesélek, addig meg a bejegyzés címének megfelelően itt egy karácsonyi klip Nektek!

Utólag is boldog karácsonyt Mindenkinek! :)