Egy ideje már azon törjük a fejünket, hogy jó volna olyan nyaralóhelyeket találni, ahová minden évben visszajárhatnánk. Maldív nyilvánvalóan ilyen, de azon belül se volt egyszerű kiválasztani a kedvenc szigetünket. Úgy néz ki, mostanra egyébként sikerült, és Eriyadu lesz a befutó, mert kicsi, mezítlábas, gyönyörű zöld, nagyon sok az élő korall, és nem utolsósorban isteniek a koktélok :) Júniusban bővült a lista Riminivel, ahol szintén egy  szuper jó hotelt sikerült találnunk, ahol egy-egy hosszú hétvégét eltölthetünk. És most meglett az utolsó darabka is a puzzle-ben, a ciprusi Leonardo Laura hotel "személyében", ami már az első pillanatban rabul ejtett minket ennek a gyönyörű lobby-nak köszönhetően :)

lobby

Eredetileg egy másik hotelba volt foglalásunk, de végül a lemondási határidő lejárta előtt pár órával átfoglaltunk a Leonardo-ba, és mint utóbb kiderült, ennél jobbat nem is tehettünk volna :) A paphos-i repülőtértől két helyi busszal, fejenként 3 EUR-ért kényelmesen elérhető, a busz majdnem a bejárat előtt tesz le. A hotel gyönyörű, a szobák kényelmesek, tiszták, az emberek szuper kedvesek, és az ellátás, hát az valami elképesztő. Az egy dolog, hogy All Inclusive, de étkezéseknél ilyen választékot én még nem láttam, egyszerűen képtelenség mindent végigkóstolni. Vacsorához van három tematikus a la carte értterem, ahová egy héten belül 1-1 alkalommal lehet helyet foglalni. Mi most négy éjszakát voltunk, így pont volt lehetőségünk mindegyiket kipróbálni. Van egy amerikai, egy olasz és egy görög étterem, egyik szuperebb, mint a másik, de a görög kiemelkedik a többi közül. Az amerikai és az olasz étteremben egy főétel és egy desszert választható, a görögben pedig végig lehet enni a teljes étlapot, egy igazi meze formájában. Egy ilyen étkezés normál esetben 5-6 órát tart, és 8-10 fogást tartalmaz. Mi nem voltunk biztosak benne, hogy valóban ülhetünk ott ilyen hosszú időt, így sokkal gyorsabban ettük végig a menüt, aminek persze utána meg is lett a következménye, de minden fogás annyira finom volt, hogy lehetetlenség volt nem túlenni magunkat :D Most már viszont tudjuk, hogy erre a vacsorára az egész estét rá kell szánni legközelebb.

Napközben egyébként a medencénél lógattuk a lábunkat finomabbnál finomabb koktélokat iszogatva. Ez az epres daiquiry volt talán a legszebb:

cocktails

Több medence is van, hogy mindenki megtalálhassa, ami neki a legjobban tetszik:

pool01

pool02

pool03

pool04

A szemetes nem véletlenül szerepel a képen: mindenhol ilyen szelektív hulladékgyűjtők vannak, és ahogy elnéztem, a vendégek komolyan is veszik, minden kukába tényleg csak azt dobják be, ami oda való.

A kert is nagyon jól néz ki:

garden01

garden02

garden04

Kimondottan, pihenni, kikapcsolódni mentünk ide, mert amúgy Cipruson voltunk már kétszer ezen kívül, amikor bejártuk a helyi látnivalókat, és ezt az elképzelésünket tökéletesen beváltotta ez a hotel. Sok magyar dolgozik itt, legtöbben a bárban (a fenti szépséges koktélt is Zoltán készítette nekünk :)), illetve van egy nagyon kedves hölgy a Guest Relation-ön, Szidónia, vele is sokat beszélgettünk. Ami pedig végképp megfogott minket, túl azon, hogy mennyire tökéletes az ellátás és szuper kényelmes minden: a megérkezés pillanatában, legyen az bármilyen korán reggel, már odaadják az all inclusive karszalagot, így már az előtt van lehetőség enni-inni és használni mindent, hogy az ember megkapná a szobáját, ami csak délután 2-kor esedékes. Ugyanígy a hazautazás napján délben át kell adni a szobát, de a karszalagot nem vágják le, így ha valakinek csak este megy a gépe, akkor délután még a hotelben maradhat, és fogyaszthat kedvére. Szidónia mondta is, hogy a tulajdonos rendelkezett így, azért ez az eljárás. Nem tudom, milyen nemzetiségű lehet az illető, de nagyon pozitív hozzáállása van, az biztos. Amivel szerzett a szállodának két visszajáró vendéget, hiszen már most megvan a foglalásunk jövő szeptemberre :)

Így lett hát teljes a listánk és osztottuk be magunknak, hogy a következő években hol fogjuk tölteni a szabadságunkat. Jó érzés lesz ismerős helyekre visszamenni, ahol remélhetőleg minket is megismernek majd :) 

 

Még valamikor év elején elhatároztuk, hogy napelemet szeretnénk szereltetni.

Mivel társasházban lakunk, ez ennyire nem egyszerű, mert ahhoz, hogy a tetőre feltehssük a táblákat, a közgyűlés engedélye szükséges. Márciusban tartottuk az évente szokásos közgyűlést, és itt volt téma a mi napelemünk is, amire a lakók többsége igent mondott, így már volt a kezünkben egy papír, amivel elindulhattunk. Mint utóbb kiderült, ez a legelső lépés volt a legegyszerűbb, az összes többi az egy rémálom.

Úgy indult a dolog, hogy mivel a napelem működéséhez szükséges a három fázis, így először hálózatbővítést kellett végezni. Ehhez bejelentést kell tenni az áramszolgáltató felé, aki megvizsgálja, hogy a bővítés technikailag megoldható-e, és ha igen, akkor egy hónapon belül kiad egy MGT-t (műszaki-gazdasági tájékoztató, ami alapján egy ELMŰ által akkreditált villanyszerelő elkezdheti a munkát. Találtunk egy nagyon rendes, szimpatikus szerelőt, aki elvállalta a feladatot. Két vagy három napos munkával ki is építették nekünk a három fázist, kicseréltek minden kismegszakítót, fí relét, túlfeszültséglevezetőt, szóval gyönyörű szép rendet csináltak a biztosítéktáblánkban :) Miután ők készen lettek, lejelentették az ELMŰ felé ezt a tényt, ami után elvileg két héten belül meg kellett volna kapnunk a háromfázisos mérőórát. A két hét az négy lett végül, de csak meglett az új óra.

Itt már májusnál jártunk, és ekkor lehetett egyáltalán elkezdeni beszélgetni a napelemessel. Az ő segítségével újabb MGT-t kellett kérni, immáron a napelemre. Erre megint egy hónapja van az áramszolgáltatónak, hogy kiadja, azonban mi túl hamar adtuk be az igénylést, ezért az egy hónap végén elutasították azzal, hogy nincs kiépítve a három fázis. Dehogynincs, ti idióták, csak a nyilvántartásotok van elmaradva. Így aztán újra be kellett adni a papírokat, és újabb egy hónap volt, mire végre megjött az MGT. Ez ugyebár július. Már négy hónap eltelt a szomszédok jóváhagyása óta, de napelem ügyben még egy kapavágás sem történt.

Miután megjött ez az MGT, mi elutaztunk két hétre, így augusztus közepén indulhatott a kivitelezés. Szerencsére ez két nap alatt megvolt, nem volt túl bonyolult munka. A napelemesnek ismét be kellett jelentenie az ELMŰ felé, hogy készen van a kiépítés, hozhatják az úgynevezett ad-vesz órát, ami a napelem által visszatermelt áram mennyiségét is mérni tudja. Joggal tehetitek fel a kérdést, hogy miért nem ad-vesz órát kaptunk már májusban. Nos, hiába úgy szólt a fázisbővítési kérelem, hogy azért akarjuk, mert napelem lesz, addig nem lehet feltenni az ad-vesz órát, ameddig a napelem ki nincs építve. 

Na de sebaj, itt már látszott a fény az alagút végén, és valóban, kb. másfél hét múlva jöttek és hozták a szép új, okos mérőórát. Igen, okos, mert internetre kapcsolódik és távolról is le tudja az ELMŰ olvasni. Óra fel, napelem bekapcs, majd pezsgőbontás. De tényleg, amekkora kálvária ez volt, azt monddtuk, megérdemlünk egy jóféle champagne-t :)

Azóta is szépen dolgozik a kicsike, és nagyon úgy néz ki, hogy valóban nem fog kelleni ezentúl villanyszámlát fizetnünk :)

Így néz ki egyébként a tető azóta:

napelem1

Ugye milyen szép? :D

További bejegyzések