Már múlt héten gondolkoztunk rajta, hogy kimegyünk megint az Aquaworld-be, aztán úgy döntöttünk, hogy elhalasztjuk erre a hétre, merthogy most fog jönni Viki, és akkor hadd jöjjön ő is. Viki ugyan nem jött mégsem, mi viszont ettől függetlenül kimentünk. Az egész heti hőség után jól esett egy kis pancsolás.

Az időjárásnak megfelelően elég sokan voltak, de mivel jó korán kiértünk, így még találtunk nyugágyat és napernyőt is.

Hétvégente délelőtt 11-től szokott lenni íjászat - volt most is. Furcsa volt, mert a rengeteg emberből, akik ott voltak, csak mi ketten mentünk íjászkodni Biyadhoo-val. Eddig én sosem próbáltam az íjászkodást, mert mindig féltem, hogy szétveri a kezemet az íj húrja, de most úgy döntöttem, mégiscsak megpróbálom. Sikerült úgy tartanom az íjat, hogy ne legyek tiszta kék-zöld folt a végére, viszont a várakozásaimnál nehezebb volt úgy felhúzni az íjat, hogy a céltábláig elmenjen a nyíl :-) Az én "fantasztikus" látásommal már az is nagy szó, hogy ha beletalálok a céltáblába, úgyhogy módfelett büszke voltam magamra, merthogy ezt sikerült néhányszor megvalósítani :-)

Az Aquaworld-ben általában mezitlábazni szoktunk, így tettünk tegnap is. Az íjászat viszont egy füves részen van, ahol Biyadhoo-nak sikerült telitalppal belelépnie egy darázsba :-( Szerencsére nem allergiás a darázsméregre, így csak piszkosul fájt neki, de komoly baj nem volt, nyomattuk tovább az íjászatot. Még úgy 5 percig, amikor is belegyalogoltam egy másik darázsba (biztos Biyadhoo iránti szolidaritásból :-))... Volt ott k..vaanyázás, nyüszítés, visítás, minden... Pont a kislábujjam kellős közepét csípte meg a rohadék és hát nem kicsit fájt... Allergiás én se vagyok, úgyhogy nem zavart annyira.

Persze, földagadt mindkettőnknek, meg fájt, de hát ennyi kell.

Délután még átvoltunk Laciéknál, Laci és Larion szülinapját ünnepelni.  Na de aztán este, mikor lefeküdtem, olyan szinten kezdett fájni ez a hülye csípés, hogy csak fájdalomcsillapítóval tudtam elaludni.

Reggelre derült ki, hogy az én darazsam bennem hagyta a fullánkját (Biyadhoo-é rendesebb volt, ő legalább kihúzta), amit ugye ki kellett szedni - na újabb sírásrívás, nyüszítés, lábra állni nem tudás következett :-) De miután kijött a fullánk, már kevésbé fájt.

Ma ebédre meg átjöttek Laciék, sütöttünk grillhusit :-) Délelőtt is elég sokat talpon voltam, meg ott volt az ebéd utáni rendrakás is, így aztán délutánra bedagadt a lábam mint állat, hiába ecetezem, úgyhogy most föl van polcolva, így egész jó... Azt még nem tudom, holnap milyen cipőben megyek dolgozni, amiben el fog férni a fullosan földagadt lábam, de majd kitalálok valamit...

Ennek ellenére jó kis hétvége volt, legalább történt valami és nem csak ültünk itthon :-)