Ismét itt vagyunk Amsterdamban, immár harmadik napja, és most is remekül érezzük magunkat.

Kezdem azzal, hogy idefele jövet Lisztferihegyen ismét bevettük magunkat a Mastercard váróba a várakozás idejére, és most sem csalódtunk bennük. Továbbra is nagyon kulturált, jó kis hely, tényleg megkönnyíti az embernek a gépére való várakozás idejét.

Eindhovenbe megérkezvén szembesültünk az első kihívással, miszerint buszjegyet kellett vennünk, hogy bejuthassunk a pályaudvarra, ahonnan a vonatunk indult Amsterdamba. A jegyautomatára ugyan ki volt írva, hogy eszi a Mastercardot, azonban mégse ette.... Nagy nehezen sikerült megfelelő címletű euróhoz jutni, így végül kaptunk jegyet, ámde közben elment az a busz, amivel a kiszemelt vonatot elértük volna. Szerencsére félóránként vannak vonatok, de annyit szerencsétlenkedtünk, plusz a busz is bazi lassan ment, hogy végül a kiszemelt vonathoz képest az egy órával későbbit értük csak el.

A vonatozás is megér ám egy misét, mert a MÁV-hoz képest a holland vonat az ég és föld. Tiszta, légkondicionált, normálisan bemondják a soron következő állomásokat, és kb. 130-cal halad. Így alig több mint egy óra alatt Amsterdamban voltunk.

Az állomásra kijött elénk D. és T., és hozták magukkal Thimot, a kisfiukat is. Tündér kis baba, pár nap múlva lesz fél éves, és szüleihez hasonlóan nagyon okos. Igazi mensoid alkat :-) Nagyon nyugis gyerkőc, nem fél az idegenektől se, velünk is hamar megbarátkozott. Csak amikor már nagyon éhes vagy fáradt, akkor nincs el velünk, ilyen esetben már csak Anyánál érzi jól magát. Úgy istenigazából sírni vagy hisztizni még nem hallottuk.

Tegnap voltunk egy nagyon szupi kis kávéházban, amit amsterdami karrierünk alatt még sosem láttunk. Egy bevásárlóközpont szerű, viszonylag magas épület tetején van, és remek kilátást nyújt a városra. Na és nem utolsósorban isteni finom kávét meg forró csokit lehet ott kapni.

A kávéházlátogatás után bevásároltunk, aztán nekiálltunk megfőzni az egyik Albert Heijn-es (Hollandia élelmiszer-áruházlánca által kiadott ingyenes újságban található) receptet. Az étel nevét pontosan nem tudom, aztt tudom, hogy steak-et kellett sütni hozzá, és csinálni kellett egy olivás, fokhagymás, citromos mártást rá, köretnek meg rukkolát, rizst, főtt répát és brokkolit ettünk hozzá.

Ma pedig tettünk egy óriási sétát, amit Thimo a babkocsiban ügyesen végigaludt. Besétáltunk a Vondelparkba, ami olyasmi, mint otthon a Városliget, csak sokkal nagyobb, sokkal gondozottabb, és sokkal többen vannak benne - de tömeg azért nincs. Az amsterdamiak ide járnak ki futni, görkorizni, boxedzés tartani, vagy csak egyszerűen sétálni, pihenni, piknikezni, fűbenfekveolvasni. A parkon belül megintcsak egy kávéházban kötöttünk ki, aminek az a nagyszerűsége, hogy miután megittunk a kávénkat, nem akart senki kidobni, hogy tán ha távoznánk, vagy ha maradni akarunk, akkor fogyasztanunk kéne. Ott ücsörögtünk, olvastunk, játszottunk, stb, és senkit se zavart, hogy fejenéként csak egy darab kávét ittunk egész végig. 

Hazafelé sétáltunk egy hasonlóan nagyot, közben vásároltunk még egy-két dolgot, aztán most mindjárt nekiállunk a következő Albert Heijn-es receptnek, ami citromos-grépfrútos-fűszeres lazac lesz, couscous-szal. Este meg jäger party lesz :-)

Aztán hogy holnap meg holnapután mit csinálunk, azt még nem tudjuk, de holnap állítólag még szép lesz az idő, úgyhogy megint ki kéne menni valahova sétálni. Annyi jó hely van ebben a városban, ki kell élvezni, amíg itt vagyunk.