A legutóbbi nyaralásunkat a tőlünk megszokottnál is jobban vártuk, több okból is. Egyrészt most volt először lehetőségünk tengerben merülni úgy, hogy nem oktatáson vagy vizsgán vettünk részt, másrészt Biyadhoo egy újabb lépést tehetett a divemaster képesítés megszerzése felé, harmadrészt pedig most egy egészen nagy társasággal utaztunk (16-an voltunk összesen), ami ránk nem igazán jellemző.

Az úticél Hurghada volt, és az egész utazást, búvárkodásokat, programokat az oktatónk szervezte, így nekünk csak oda kellett menni, és jól kellett érezni magunkat :) Ebben nem is volt hiba, mert szuper társaság gyűlt össze, jókat hülyéskedtünk, buliztunk együtt, és nem utolsósorban, a Vörös-tenger elképesztően gyönyörű. 

Egy hatalmas, csodaszép resortban laktunk, aminek saját búvárcentruma van, így ott helyben volt lehetőségünk merülni is.  A napjaink nagy részét vagy a víz alatt, vagy a strandon töltöttük, és általában esténként, vacsora után is beültünk még egy bárba iszogatni, beszélgetni, és páran a csapatból vízipipáztak is. Reggelente korán kezdtük a búvárkodást, így ez a nyaralás nem kimondottan az alvásról szólt, de jó is volt ez így, mert reggelente a legszebb és a legnyugodtabb a tenger.

Mutatok is pár képet a szállodáról, tényleg fantasztikus.

 Az egyetlen, amivel időnként nem voltunk kibékülve, az a kaja volt. Ízre finom volt minden, viszont a húsok kicsontozásával hadilábon állnak, így párszor "robbantott csirkéhez" volt szerencsénk :( Pizza, tészta, sültkrumpli viszont mindig volt, így lényegében sosem maradtunk éhen. Újabban egyébként előírás Egyiptomban, hogy a szállodák az ételeket és az italokhoz használt jeget csakis tisztított vízzel készíthetik, és ebben kell megmosniuk a frissen tálalt gyümölcsöket, zöltségeket is - így sokkal kisebb az esélye, hogy gyomorproblémái legyenek a vendégeknek. Biztos ami biztos alapon mi azért megelőzésképp szedtünk probiotikumot és Antinalt is (ez utóbbi egy kifejezetten egyiptomi gyógyszer, amit csak ott lehet kapni, és az egyiptomi hasmenés kezelésére való, amire az európai gyógyszerek egyike sem használ egyébként), így egy nap kivételével lényegében semmi bajunk sem volt.

All inclusive ellátásunk volt, így semmire nem volt gondunk, ettünk-ittunk amit csak akartunk. 

A szállodánk strandja nagyon jópofán volt megcsinálva. A lenti képen látható módon minden napernyő és a hozzá tartozó két napágy nagyon jól el volt szeparálva, ez biztosította, hogy a szomszéd lába ne lógjon bele a szánkba :D

 A "kerítésen" belül általában nem volt árnyék, csak mögötte, így általában oda vitte át mindenki a napágyát, de így se volt nagy tumultus, és el tudtuk magunkat szeparálni a többi vendégtől. A strand maga egyébként hatalmas, nem is lehetett látni a végét:

 Cukikacsuszt természetesen most is vittük magunkkal, de ebben az időjárásban (40+ fok, folyamatos tűző napsütés, kevés szél) nem sokszor merészkedett elő, nagyon félt, hogy grillkacsa lesz belőle :D :D

 Sokat beszéltem már a búvárkodásról, hogy mennyire élveztük, hát álljon itt "néhány" kép a legjobbak közül.  Szerencsére mindig csodaszép időnk volt, így gyönyörű képeket tudott Biyadhoo készíteni. Nagyon sokféle állatot láttunk: rengeteg halat, kékpöttyös ráját, polipot, teknőst, murénát, tűzhalat, krokodilhalat és elképesztően szép színes korallokat.

 Képzeljétek, most volt először, hogy az egyik merülésünket Biyadhoo vezette, ami a divemaster gyakorlati vizsgája volt, és nagyon-nagyon ügyes volt, probléma nélkül sikerült visszatalálnia a kiindulási helyünkre, ami az oktatónk szerint elsőre senkinek se szokott sikerülni. De az én kis kacsám a legügyesebb a világon, így kétség se fért hozzá, hogy elsőre megoldja :D Számomra pedig az volt a hatalmas dolog, hogy lényegében probléma nélkül tudtam kiegyenlíteni a fülemet, és úgy jutottam le 20 méter mélyre, hogy szinte észre se vettem. Mikor Maldívon merültünk tengerben, a búvár életünk kezdetén, akkor beteg voltam, és így kínszenvedés volt az egyenlítés, de most magam is meglepődtem, milyen jól ment (na jó, nem mindig, volt, amikor rám kellett várnia a csapatnak, hogy rendbe tegyem a fülemet, de a végén mindig sikerült). És hát a kontaktlencséimet töretlenül imádom. Annyira jó volt, hogy normálisan láttam a dolgokat a víz alatt :D

Hazafelé jövet a gépünk hajnali 2-kor indult, így az utolsó napon már nem búvárkodhattunk. Ezért erre a napra egy egésznapos hajókirándulást terveztünk. Csak mi 16-an voltunk egy jachton, ami elvitt minket két helyre is sznorkelezni, ezután egy fantasztikus ebédet kaptunk a hajón, majd pedig pihentünk egy órát Giftun Island-en. 

 Sznorkelezés közben láttunk alattunk a vízben búvárokat, és úgy irigyeltük őket, amiért palackkal a hátukon lent lehetnek, miközben mi a víz tetején lebegünk és pusztítjuk a vérünkből a nitrogént, hogy hazarepülhessünk :D Mielőtt elkezdtünk búvárkodni, imádtuk a sznorkelezést, és évekkel ezelőttig a víz felszínéről is gyönyörű dolgokat lehetett látni, de amióta ilyen gyorsan melegszenek a tengerek, azóta 8-10 méter felett nem igazán van élet, így a sznorkelezés már kevésbé izgalmas. Ahol most búvárkodtunk, ott egyébként meglepően kis mélységben is gyönyörű korallokat lehetett látni, így ott sznorizni is nagyobb élmény volt, de persze a búvárkodást nem überelte az sem :D

Ez a nap remek lezárása volt az előző egy hétnek. Kirándulás után összecsomagoltunk, megvacsoráztunk, majd míg a többiek vízipipáztak egyet, mi aludtunk egy keveset, hogy ne teljesen kidőlve érkezzünk éjszaka a repülőtérre :) A gépünk hazafelé szerencsére időben érkezett, így hajnali negyed 6 körül már le is szálltunk Budapesten. 

Nagyon szuper nyaralás volt, és már most nagyon várjuk, hogy jövőre szintén az oktatónkkal elmenjünk Marsa Shagrára, ami egy igazi kis búvárfalu Marsa Alamtól nem messze, és állítólag ott a tengeri élővilág még Hurghadánál is szebb. No de még ezt megelőzően jön két Maldív utazás is, novemberben illetve februárban, ahol a sok-sok láblógatás mellett megyünk búvárkodni is. Azt hiszem, méltóképpen fogjuk megünnepelni megismerkedésünk huszadik évfordulóját, illetve a 17-dik házassági évfordulónkat, és a Valentin-napot :D